A rakshasi és a holttest
Tánc, dal, móka – ez vár a végtelen vörös kapuk alatt. Ha balra tekintesz – ravasz szempár, tán nem is tudod, de a lelked ízlelgeti. Ha jobbra fordulsz – ingadozó árnyak, táncra hívnak, csak játssz velük, s a világ kínjával mit se törődj.
Hjaaa-iyaaaa — a rakshasi már feletted áll.
Ha nyakamba veres sálat kötök… pótolja vajon letépett karom? Ha eléggé hiszek benne, a tánc feledteti velem a kínt? Mondd, Rakshasi, te akarsz engem? Mondd, hogy kellek. Mondd, hogy táncolni akarsz velem. Ne érdekeljen, ha nekem fáj… engem sem foglalkoztat más bánata.
Hjaaa-iyaaaa — a rakshasi már feletted áll.
Hjaaa-iyaaaa — a rakshasi már felettem áll.
Hjaaa-iyaaaa — így táncol együtt a rakshasi és a holttest.
A rakshasi az a rakshasa többesszáma, nem?
Nope, a rakshasi egy nőnemű rakshasa. Legalábbis, én így tudom.