NAGYON agyhalott vagyok már pár napja. Vesztemet érzem, vagy nem tudom. Az egész a koliban kezdődött, Pöcsfej-Renivel…
Először is, berobbant hozzánk (szó szerint, mert kémia-faktos) Tamika, az őrült kémikus, s első ízben Renit támadta le, hogy tudja-é már az anyagot. Később, (nem tudom hogyan) én is bekapcsolódtam a beszélgetésbe. Az eredmény az lett, hogy kiokoskodtuk, hogy hogyan szaporodik két kémia-faktos. Itten valé:
- Én már reakcióképes vagyok, és te?
- A belső anyagok kicsapódtak a bőrömön!
- Benned akarok lecsapódni…
- Ha nem hagyjuk abba sürgősen, szublimálok!
És a kedvencem: “Addícionáljunk, édes!”
Matek-faktosokra is kitaláltunk egyet: “Adódjunk össze, vonjuk ki a ruháinkat, és sokszorozódjunk!”
Másnap, biológia órán (már az amőba szintjére leépülve) próbálta az osztály felfogni, hogy miért lesz más neve annak a két izének, attól, hogy másholva rajzoljuk a molekulán az OH-csoportot. Hát nem igazán sikerült. Tanárnő egy lélegzetvétellel lenyomott valami magyarázatot, amire a nagy csönd volt a válasz az osztály részéről, majd énke, robbanás hangot előadva közöltem ezt: “Fdzsúúúú! Felrobbant az agyam!” Tanárnő elvigyorodott, visszafordult a táblához, és folytatta az anyagot. De vigyorgott… már megérte.
Aztán este, a kollégiumban, fetrengtünk az ágyban, tíz óra magasságában. Viki nincs bent a héten, úgyhogy az ágyára (ami rögtön az ajtó mellett van) felraktuk a szárítót, rajta Reni és Anna ruhái. Bejön az asszony (az ügyeletes tanár), ránéz a szerkezetre, és ezt kérdi: “Ez?” Mire Vivienke: “Szárítónak hívják.” Gondolom, nem kell elemeznem, hogy miért nem kedvel. Nem baj, az érzés kölcsönös.
Ma írtam egy borzalmas fizika dolgozatot (Szent rókaszőr, könyörgöm, csak a kettes legyen meg XD), viszont tiszta büszke vagyok magamra, mert vettük matekból a logaritmusokat, és értem! Én! A matekot! Még a házimban is only egy hiba volt! (Riszpekt for little stupid Vivienke…)
Szóval pörög a life.
Ó, és ma voltam a suliban valami tájékoztatón (ált. isk. igazgatóknak tartották a Vargáról, meg az AJTP-ről) és fel kellett olvasnom egy írásomat. Vicces, hogy az eredetileg csak egy HF. volt nyelvtanra még tavaly, de úgy tűnik nagyon bejön az igazgatóságnak… Még a 80 éves antológiába is berakják. Csak lestem. Ja, igen , merthogy 80 éves a Varga gimi. Juhéj. XD
Na, ennyit most belőlem.
Béke belétek: Ama-chan